Az ENSZ becslése szerint világszerte a nem várandós nők 47, a várandósoknak pedig 60 százaléka szenved vashiányos vérszegénységtől. A fejlett országokban ez az arány valamivel kedvezőbb: minden ötödik nem várandós nő szenved vashiánytól, a kismamák közül pedig minden harmadik.
Az emberi szervezet egészséges működéséhez többek között vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre is szükség van. Egyik legfontosabb nyomelem a VAS, melyet előállítani nem vagyunk képesek, így táplálkozásunk során kell bevinnünk szervezetünkbe.
A vas nélkülözhetetlen a vörösvértestek hemoglobinjának felépítésében, mely az oxigén szállítását végzi mind az agy, mind pedig a vázizomzat felé. Így csökkent oxigénellátás esetén sokkal fáradékonyabbak lehetünk, figyelem - és koncentrációzavar léphet fel és hajlam egyes betegségekre. Jellemző lehet még a kimerültség érzése, a sápadt bőrszín, hajhullás, a körmök töredezettsége. Lecsökkenhet a vas mennyisége pl. szigorú diéta esetén, de a vas felszívódási vagy raktározási alul működése következtében is előfordulhat, hogy szervezetünkben nem megfelelő a vas mennyisége.
A vérszegénység (anémia) azt jelenti, hogy a vérben túlságosan kevés a légzési gázokat szállító vörös vérfesték, a hemoglobin. Ennek leggyakoribb oka, hogy a szervezetben nem áll rendelkezésre elegendő vas, amely nélkülözhetetlen alkotóeleme a hemoglobinnak. Az oxigén minden szervünkhöz, izmunkhoz való eljuttatásán túl a vasnak szerepe van a stresszkezelésben is, és a betegségekkel szembeni ellenálóképességet is befolyásolja.A vérszegénység jellemző tünete a sápadtság, a nyálkahártyák és a körömágy kifehéredése. Az oxigénellátás romlása légszomjhoz, gyengeséghez, fáradékonysághoz, szédüléshez, rossz közérzethez és koncentrációs zavarokhoz vezet. Vashiány miatt fokozódhat a hajhullás, valamint a köröm is töredezetté, homorúvá válhat.
Kevesen tudják, hogy a szájüreget és a száj környékét érintő kellemetlen tünetek, mint az afta, a szájzug-gyulladás vagy a nyelv gyulladása is lehet vashiány következménye.
A megfelelő vasellátottság különösen fontos várandósság alatt: a vashiány növeli a koraszülés, illetve a kis súlyú újszülött világrahozatalának kockázatát, továbbá a vérszegény kismamáknál nagyobb eséllyel vesztenek nagy mennyiségű vért a szülés során. A terhesség alatti megfelelő vasszint segít a gyengeség, fáradtság, ingerlékenység megelőzésében is. Egyes tanulmányok szerint a szülés utáni depresszió kockázata is nagyobb a vashiányos kismamák esetében. A terhesség alatti vashiány kihat a gyermek születés utáni agyfejlődésére is.
Mennyi vasra van szükségünk?
Átlagosan 10-15 mg-ra naponta, természetesen ez nemenként, életkoronként és élethelyzettől függően is változhat. Az aktív korban lévő nőknek, a várandósoknak és szoptatós anyukáknak, tinédzsereknek több, míg a férfiaknak kevesebb vasra van szükségük.
Kiegyensúlyozott táplálkozással sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük ezt a hiányállapotot. Étkezzünk változatosan, fogyasszunk lehetőségeink szerint idénynek megfelelő, az adott földrajzi területen termő zöldséget és gyümölcsöt! Bizonyított, hogy a vas az állati eredetű élelmiszerekből jobban szívódik fel, így javasolt rendszeresen sovány vörös húsok, belsőségek, ezek közül is a máj és tojás fogyasztása. Megtalálható a vas a hüvelyesekben, mint a lencse, a bab és a borsó, valamint az olajos magvakban: szezámmag, mák, dió, mogyoró és mandula. Előnyös a gabonafélék, petrezselyemzöld és spenót fogyasztása is.
Különösen fontos odafigyelni erre a várandósoknak, szoptatós édesanyáknak, aktív korban lévő nőknek, hosszan tartó, erős menstruáció esetén, egyoldalú, szigorú diétázásnál, műtét után, lábadozóknak, rendszeresen erős fizikai munkát végzőknek, sportolóknak.
Várandósság alatt, hogy az anya, a méhlepény és a magzat is elegendő oxigénhez jusson, a vasszükséglet jelentősen megemelkedik. Az egészséges emberben keringő vér volumene körülbelül 5 liter, ez a terhesség alatt átlagosan 50 százalékkal nő. Ugyancsak nő a vasszükséglet szoptatás idején. A terhesség 4. hónapjától napi 30 mg vas szedése ajánlott.
Hozzászólások