Mit jelent?
A vérszegénység a szervezet normál működésű, összes vörösvértestszámának és az ehhez kapcsolódó paraméterek, például a hemoglobinszint-csökkenését jelenti.
Népbetegség
A fejlett országokban a kórházba kerülő betegek 20-40 százaléka, a fejlődő országokban a lakosság többsége anaemiás. A betegség létrejöhet a vörösvértestek csökkent képződése, vagy fokozott pusztulása, megrövidült élettartama, valamint vérvesztés miatt.
A vashiány okozta vérszegénység népbetegségnek számít világszerte, a Föld lakosságának kb. 10%-aemiatt szenved vérszegénységben. A napi 12–30 mg vasszükséglet kielégítése még a nem szélsőséges táplálkozási szokások mellett is nehéz feladat.
A vashiány a leggyakoribb táplálkozási elégtelenség a világon, amelynek következménye a vérszegénység. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatása szerint a Föld lakosságának közel 30%-ánál fordul elő ez a betegség és körülbelül 500–600 millió ember vérszegénységét önmagában a vashiány okozza.
A vashiányos vérszegénység előfordulási aránya a nemzőképes (reproduktív) korban lévő nőknél a fejlődő országokban 50%, míg Európában 10%. A vashiány oka lehet krónikus vérzés, fokozott szükséglet (sportolók, növekedés), csökkent felszívódás (malabszorpciós szindróma) vagy csökkent bevitel (vegetáriánusok, kisgyermekek).
Tünetek
Mivel a vörösvértest központi szerepet játszik az egész szervezetben, így tünetei is sokrétűek. A vérszegénység sokszor enyhe tünetetekkel zajlik, így nem mindig ismerik fel, ráadásul nagyon lassan, lappangva alakul ki. Gyermekek esetében csökkent ellenálló képességhez, a baba fejlődésének elmaradásához vezethet. A nem kellő súlygyarapodás vagy súlyesés, szaporább szívverés és szívzörej hátterében is mindig felmerül a vérszegénység gyanúja.
További tünetei:
Fáradtság.
Légszomj.
Szédülés.
Látászavarok.
Fejfájás és álmatlanság.
Szívdobogás.
A bőr sápadtsága.
Étvágytalanság, emésztési zavarok.
Súlyos esetekben bokaduzzanat.
Idősebbeknél mellkasi fájdalom.
Kezelés
Ha a vérszegénység kis fokú, akkor gyógyszeres kezelésre nincs szükség, ilyenkor vasdús étkezés elegendő lehet. Csecsemőkorban erre legjobb az anyatej, mely fél éves korig fedezi a baba szervezete számára szükséges vas mennyiségét. Ha a baba már nincs anyatejes tápláláson, akkor vassal dúsított tápszerek adhatóak.
Miként történik a vas pótlása?
A vashiány kezelése általában tabletta formájában történik. Napi 150-200 mg vas bevitele szükséges tartósan. A kezelés az alapbetegség kezelésétől, illetve a vashiány megszüntetéséből áll. A szérumvas-szint egy idő után normalizálódik, de a raktárak ekkor még üresek. A szérumvas-szint normalizálása után általában 6 hónap szükséges a vasraktárak feltöltéséhez. A vas pótlása mindenképpen szájon át történő formában javasolt, injekció formájában vas adása csak akkor indokolt, ha súlyos felszívódási zavar áll fenn.
Vérszegénység megelőzése
A vashiányt valamint az vérszegénységet meg lehet előzni megfelelő, vegyes táplálkozással.Ma már több vassal dúsított vitaminkészítmény kapható. Törekedni kell a minél tovább tartó anyatejes táplálásra, illetve 1 éves kor alatt semmi esetre se fogyasszon a kicsi tejet. Egy éves kor felett pedig lehetőleg napi fél liter tejnél ne igyon többet.
Hozzászólások