A közösségi oldalakon rendszeresek az olyan posztok, amelyekben anyukák pótlást keresnek egy plüssből, mert az a gyerek alvóállata, de már nagyon rossz állapotban van, vagy épp elveszett. És a gyerek ordít érte.
Kóros-e az ilyen fajta kötődés? érdemes-e harcolni ezzel az állapottal.
Szögezzük le: ezek nem közönséges tárgyak! Ezeket nem lehet akármivel pótolni!
Ezeknek a tárgyaknak, játékoknak fontos szerepük van a gyerekek életének egy bizonyos szakaszában. A szakirodalom átmeneti tárgyaknak nevezi őket. Amikor 6-8 hónapos kor körül bontakozik a gyerek öntudata, elkezd szorongani azoktól a helyzetektől, amikor az anya nincs jelen, mert még nem tudja, hogy mindig visszatér, hosszabb-rövidebb idő után. Körülbelül ebben az időszakban, 1 éves kor táján kezdenek el ragaszkodni a gyerekek valamilyen plüsshöz, takaróhoz, rongyihoz, és nagyjából az óvodáskor végére ez eltűnik.
Ezeknek a tárgyaknak fontos funkciója van: az anya által nyújtott biztonságot, gondoskodást jelentikazokban a helyzetekben, amikor ő nincs jelen. Ily módon megnyugtatóan hatnak rá, illetve segítik az önállósodást is. Ez a tárgy vagy játék a gyerek választása, fontos, hogy az ő számára „hordozza” azokat az érzéseket, élményeket, amiket az anya jelent neki. Ezért, ha ő nem jelöl ki magának egy ilyen tárgyat, akkor nem érdemes ezt ráerőltetni.
Az átmeneti tárgy léte életkori sajátosság, tehát semmi kóros nincsen, ha ragaszkodik hozzá a gyerek. Sőt! Egy tárgy akkor válhat átmeneti tárggyá a gyerkőc számára, ha az anyával való kötődés szeretetteljes, biztonságos – hiszen ezek az érzelmi tartalmak jelennek meg aztán ebben a tárgyban, és ez segít neki azokban a helyzetekben, ahol az anya nincs jelen. Segít elviselni a szeparációt, az elalvás okozta félelmet, sok más, szorongás keltő helyzetet.
Mi van ha elvész, tönkremegy?
Ha megoldható, nem árt, ha van belőle kettő. Ha végleg eltűnt, akkor fontos vigasztalni, elismerni, hogy ez bizony most nagyon nehéz lehet neki, hiszen tudjuk mennyire szerette és fontos volt neki ez a tárgy. Aggodalmát és fájdalmát csak fokozzuk, ha bagatellizálni próbáljuk az átmeneti tárgy elvesztése miatt érzett bánatát. Megpróbálkozhatunk azzal, hogy a meglévő játékok között keresünk olyat együtt, ami helyettesíteni
Lényegében a cumi is átmeneti tárgy, ugyanúgy lehet az önmegnyugtatás eszköze. Forrás
Hozzászólások